|
Lámekh családja
- 1Móz 4,16-26
Egy családi kép
tárul elénk az igében, Lámekhrol
és két feleségérol és négy
gyermekérol. Ez ókori családdal együtt
környezetük és társadalmi hátterük
is be van mutatva, az az életmód, amelyet folytattak.
Valahogy úgy tunik ez,
mint amikor a családi képeket mutatják be
a vendéknek, hogy né, ezek voltak a mi szüleink,
ezek a nagyszüleink, itt vannak a gyermekeink... ilyen a
családi ház, az udvar... Ha nem is gondolunk rá,
valamilyen képet tárunk mindig az emberek elé
életünkrol, családunkról. Ez a kép
szavak nélkül beszél, hirdeti, hogy kik vagyunk.
Elottünk áll tehát Lámekh, Hádával,
Cillával és gyermekeivel, Jubállal, Jábállal,
Tubálkainnal és Nahamával, akiket nehéz
megérteni, mivel túlságosan más világban
élünk már. Vagy mégsem? Nézzük
meg arcképeiket, melyeket az ige bemutat: ezek nagyon
sokmindenrol beszélnek: láthatjuk eloször
az osöket, majd a férjet és a gyermekeket,
végül az elso költemény, Lámekh
éneke zárja ez osrégi "albumot".
Most mindezt a magunk tanulságára fogjuk "végiglapozni".
I. Figyeljük meg tehát
eloször az osök arcképét.
Az elozo igék Kainról és Ábelrol
szólnak. Lámekh az ötödik nemzedék
Kain után, a hetedik nemzedék Ádám
után. Mindjárt az elején két út
tárul elénk: az egyik, amelyen Isten nélkül
tervezik az életet, egyszeruen kihagyják Ot mindenbol;
a másik, amelyen segítségül hívják
az O nevét, Vele indulnak és érkeznek mindenhová.
Ez a két út, ez a két lehetoség van
ma is.
Lámekh, akirol most szó van, Isten nélküli
utat választott. Kain útján indult el, és
e gonosz életvitel a hetedik nemzedékben Ádám
után a tetofokra hágott Lámekhben.
Ábel helyett Ádámnak egy másik fia
születik, Séth, aki kezdte segítségül
hívni az Úr nevét. Itt is a hetedik nemzedék,
Énókhban, az istenfélo élet magaslatára
jut: "És járt Énókh Istennel
miután nemzette Metuséláht háromszáz
esztendeig... és mivel Énókh Istennel járt,
eltunt mert Isten magához vette." (1Móz 5,21-24)
Az, hogy Énókh Istennel járt nem azt jelentette,
hogy egyszer-egyszer oda szaladt Istenhez ha bajban volt, kiáltott
hozzá, hogy jöjj segítségül Uram!...
Istennel járt, vagyis naponta élo közösségben
volt az Úrral, miközben a másik vonalon Lámekh
a gonoszság és Isten nélküli élet
teljesedett ki. Énókh utódja, Nóé
kegyelmet talált az Úr elott, Lámekh utódai
elvesztek az özönvíz által.
Mielott Lámekhrol szólnánk, látnunk
kell a hátteret, ahonnan jött. Az o útja nem
az Énókh útja. Kétféle út,
kétféle életmód lehetséges:
Istennel, vagy nélküle. Errol az Úr Jézus
is beszél Mt 7,13-14-ben: "Menjetek be a szoros kapun,
mert széles az az út és tágas az
a kapu, mely a veszedelemre visz, és sokan vannak akik
azon járnak. Szoros az a kapu és keskeny az az
út amely az életre visz, és kevesen vannak
akik megtalálják azt." A kérdés
tehát ez: Istennel vagy Isten nélkül szervezzük-e
dolgainkat. Nem a származásod számít
most, oseid vallása, környezeted, hagyományaid
vagy egyebek: a te életedet Istennel, vagy nélküle
akarod leélni? Istennel vagy Isten nélkül?
Vasárnap és hétköznap, ha látnak,
vagy ha nem ismernek, Istennel élsz-e vagy nélküle?
Ez itt a nagy kérdés, mivel végso soron
ez az, ami rólunk fel lesz jegyezve.
II. Lámekh és
feleségeinek arcképe következik.
Mindjárt a Lámekh elso említése után
feltunik az, hogy két feleséget vett magának:
Hádát és Cillát. Feltevodik ugyanis
a kérdés, hogy miért vett magának
kettot? Ádámnak Isten egy feleséget szerzett,
és kezdettol fogva ez volt Isten terve és akarata.
Mi történt?
Íme láthatjuk, ha az ember kilép az isteni
rendbol, ha háta mögé veti Isten akaratát
és önmaga kezdi szervezni életét, akkor
nagyon hamar szembe kerül Isten törvényével,
akaratával, rendjével, és nagyon hamar felborul
az Isten által alkotta rend. Ahogy kilépett a megalkotott
összhangból, egymás után következnek
egyéb rendellenes, "disszonáns" cselekedetek
is. Az Úr Jézus azzal vádolta a farizeusokat,
hogy félretették Isten parancsát, hogy saját
szabályaikat, rendeleteiket tartsák meg. Ha valaki
mellozi Isten utasításait, onnan már csak
egy lépés a pogányság és romlás.
Megfigyelhetjük, hogy ahol a poligámia meghonosodott
és elterjedt, az nagyon sok keseruséget és
bajt hozott, már a bibliai idokben is. Ábrahám
és Sára boldog házasságban éltek
amíg színre nem lépett Hágár.
Jóllehet Sára ajánlatára, de ez volt
az, ami megrontotta az összhangot. Jákób életében
is láthatjuk, akinek négy felesége is volt,
hogy ez mennyi bajt okozott a családban. De azt is megfigyelhetjük,
hogy ahol a keresztyénség elterjedt és gyökeret
vert, ott mindenütt az egynejuség lett mérvadó
és általános.
Európában minden ország törvénye
tiltja a többnejuséget, de a bibliai idokben ez nem
így volt. Manapság is van olyan ország,
ahol ez megengedett. Ezt a kérdést megoldani nem
is olyan egyszeru! Eltérni sokkal könnyebb, mint
visszatérni az igei mércéhez. Számít-e
nekünk az isteni rend, Isten akarata?
Gondoljunk csak arra, ami Mózes idejében történt:
szívük keménysége miatt válólevelet
írhatott a férj, és elbocsáthatta
feleségét, és Izrael népe között
már annyira meghonosodott ez a gyakorlat, hogy az Úr
Jézus meg kellett állapítsa: nem elég
Mózesig visszamenni! Kezdetben nem így volt! Ott,
az elso házasságnál van az Isten által
szabott minta. Sem az elválás, sem az újraházasodás
nincs benne Isten tervében! Ha pedig az isteni rendbol
kilép az ember, akkor következnek a többi istentelenségek
is! Ide tartozik az is, ha valakinek nem egyszerre, mint Lámekhnek,
hanem egymás után lesz több felesége:
ez éppúgy ellene van Isten útjának,
mint az elobbi.
III. E családi albumban
a gyermekek képe következik. Négy gyermek: Hádának két
fia, Cillának egy fia és egy lánya született.
Jábál sátorkészíto lett, az
elso építész; Jubál muzsikus, zenész,
hangszerkészíto, az elso muvész. Tubálkain
pedig kovács, az elso vasiparos. Nahamáról
nem tudunk semmit a bibliából, de egy nagyon régi
hagyomány a szépítoszerek felfedezojeként
tartja számon.
Tehát négy gyermek, tehetséges, sikeres
gyermekek, az övék a jövo. Építenek,
vasat olvasztanak, alkotnak... csupán az a kérdés,
hogy hol van mindezekben Isten? E nagyon tehetséges gyermekek
teljesen Isten nélkül nottek fel?
Egy hívo házasság, keresztyén családi
légkör még nem garancia arra nézve,
hogy a gyermekek is hívok lesznek. Hasonlóképpen,
egy elromlott házasság és hitetlen légkör
sem garancia arra, hogy a gyermekek nem térnek meg soha.
Isten kegyelmi munkája szerint történik mindez
és az O akarata szerint. Mégis, a Biblia rámutat
a szülok felelosségére a gyermeknevelésben.
Nem mindegy, hogy mivel bocsátják útjára
a felnott gyermeket. Timótheusról azt írja
Pál apostol, hogy eszébe jutott a benne levo képmutatás
nélkül való hit, amely édesanyjában
lakozott eloször, azelott pedig nagyanyjában... Ha
pedig Lámekh gyermekeit nézzük, a szülok
Isten nélküli élete jut eszünkbe.
Egy igehirdeto így tette fel a kérdést:
Mi a fontosabb? Hogy gyermekeid boldoguljanak vagy hogy boldogok
legyenek? Ugyanis megtörténhet, hogy boldogulnak,
nagyon tehetségesek és sikeresek, de nem boldogok,
mert Isten nélkül élik életüket.
Én mindenek elott azt kívánom, hogy gyermekeim
boldogok legyenek az Úrban, mert ez akkor is a legnagyobb
érték marad, ha az anyagiakban kevésbé
jól fognak boldogulni. Te mit kívánsz? A
szülokben itt nem a képmutatás nélküli
hit lakozott, hanem valami más.
IV. Néhány
szót szóljunk még Lámekh énekérol. Úgy tunik o volt az elso költo.
Ez a néhány sor héber rímbe van szedve.
A héber verselés jellegzetességei szerint
itt nem a szavak, hanem a gondolatok "rímelnek",
párhuzamot alkotnak. Ezek a gondolatok egymás ismétlését,
ellentétét vagy kiegészítését
alkotják a párhuzamban: "Háda és
Cilla hallgassatok reám, - Lámekh feleségei
halljátok beszédem. / Embert öltem mert megsebzett,
- ifjat öltem mert megütött. / Ha hétszeres
a bosszú Kainért, - hetvenhétszeres az Lámekhért."
Mirol van szó? Arról, hogy Lámekh kész
ütni is, ha a sors úgy hozza. És lehetoleg
nagyobbat fog visszaütni. Terv szerint olyat üt, hogy
a másik belehal. Ezzel itt nincs semmi gond, ez arra való,
hogy Lámekhet ne bántsa senki, hozzá ne
nyúljon senki. No, de mi lesz, ha ot megölik? Megvannak
a barátai, megvan a háttere akik készek
hetvenhétszeresen bosszút állni érte
majd.
Az elobbi versben arról olvasunk, hogy Kain panaszkodik
miután megölte Ábelt, hogy ha rátalálnak
akkor ot bárki megölheti. S ekkor Isten megjegyezte
Kaint, hogy senki ot meg ne ölhesse. Azt olvassuk: "És
mondá az Úr: aki megöli Kaint hétszerte
megbüntetik. És megbélyegzi az Úr Kain,
hogy senki meg ne ölje aki rátalál."
Itt azonban az ember már kezébe vette a bosszúállást:
nem az Úr mondja, hanem Lámekh, hogy ha hétszeres
a bosszú Kainért, hetvenhétszeres Lámekhért.
Egészen körvonalazódik elottünk a bun
természete, annak iránya. Ez az az út már
közel van a végállomáshoz. Olyan lejto
ez, ahol már lehetetlen megállni. Ide jut az az
ember, aki Isten nélkül rendezte be az életét:
saját maga szab törvényt magának és
másoknak, ami a törvénytelenség tetofoka.
Az ilyen embernek már nem fontos az, hogy mit parancsolt
Isten. De hát nem ezek vagyunk mi? Mindig nagyobbat akarunk
visszaütni! Ebbol vannak a háborúk. Aztán
annak is a hetvenhétszeres bosszúja! Van-e ebbol
az átkos körbol kiút?
Van! A krisztusi lelkület az, amely hetvenhétszeres
bosszú helyett hetvenhétszeres megbocsátást
ad. Az Úrral együttjárók lelkülete
ez. Azoké, akik pofon után is imádkozni
tudnak, akik megvetés után is szeretnek... Akiknek
az életük sem drága, hogy elvégezzék
futásukat, melyre oket az Úr elhívta. Lámekh
családi képei után tekintsünk most
Jézus Krisztusra, aki bemutatta hogyan kell élni
és meghalni ezen a földön, hogyan kell boldogan
élni Isten dicsoségére.
Kolozsvár, 1997 december
9.
Borzási István
|
