|
Élo víz folyamai
- Ez 47,1-10; Jn 7,37-39
Jeruzsálem egy hegyen
épített város: csak a Kedron patakja folyik
az Olajfák-hegye alatt, a város peremén.
Ebbol a szempontból nem hasonlít más nagyvároshoz,
mint például Babilonhoz, amely az Eufrátesz
mellé épült, vagy éppen Kolozsvárhoz,
amely a szoke Szamos mellett van...
Jeruzsálem vízellátása mindig nagy
kérdés volt, ma is az. Azonban e prófétai
vízióban, egy bovizu folyó ered a jeruzsálemi
templom keleti oldalán a Holt-tenger felé. Áldott
folyó ez: kizöldül a sivatag, meggyógyítja
a Holt-tenger sós vizét is, és annyi lesz
benne a hal, mint a Nagy-tengerben, vagyis a Földközi-
tengerben. "És a folyó mellett, mind a két
partján ennivaló gyümölcs fája
növekedik fel. Levelei el nem hervadnak, és gyümölcseik
el nem fogynak. Havonként új meg új gyümölcsöt
teremnek, mert vizük onnét a szent helybol folyik
ki. Gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra
valók." (Ez 47,12)
Talán erre utalt az Úr Jézus sátoros-ünnepi
záróbeszéde, az élo vízrol.
Jézus nagy fennhangon, arról biztosította
mindazokat, akik hisznek Benne, hogy élo víz folyamai
ömlenek azok belsejébol. Az ige azt is tudomásunkra
adja, hogy ez élo víz a Szentlélek, Akit
Pünkösdkor - a sátoros ünnepen - töltött
ki az Úr. Errol beszélt a samáriai asszonynak
is. (Jn 4)
Figyeljük meg ennek az "élo víznek"
forrását, növekedését és
hatását.
I. Az élo víz
forrása Isten jelenléte, a templom. A Templomból, még pontosabban
a szentek szentjébol ömlik ez az áldás
a világra. A megváltás is Jeruzsálembol,
a zsidók közül támadt. Ábrahámnak
azt ígérte az Úr, hogy benne áldatnak
meg a föld minden nemzetségei (1Móz 12,3),
és úgy is történt, mert a Messiás
a zsidók közül támadt.
De most azokról van szól, akik Jézus Krisztusban
hisznek: azok fognak áldásul lenni a "sivatagban".
"Aki hisz énbennem annak belsejébol élo
víz folyamai ömlenek." Isten jelenléte
e vízforrás! Nélküle üres a meder!
"Vesztek erot, minekutána a Szent Lélek eljo
reátok, és lesztek nékem tanúim..."
(ApCsel 1,8) Aki részese lett a Szent Lélek ajándékának,
annak belsejébol ömlik az ero. Az újjászületés
folytán testünk a Szentlélek temploma lesz:
"Nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a Szentléleknek
temploma, amelyet Istentol nyertetek; és nem a magatokéi
vagytok." (1Kor 6,19) Ez a templom a forrása az "élo
víz" folyamainak. Csakis akkor "van ero, csodát
tevo!" ha Isten temploma lett az életünk. Érvényes-e
ez reád? Átadtad-e magad Istennek, hogy életed
áldássá, forrássá tegye?
A felhívást most a zsoltáros intézi
felénk: "Kívánjátok az Urat
és az O erejét"! (Zsolt 105,4) Másképp
nagy lelki szárazság, üres meder, élettelen
szerkezet az istentiszteletünk! Megvan a kegyesség
látszata, de hiányzik az ero! (2Tim 3,5) Az életünk
pedig öncélú, kárt okozó "fertozött
víz", enélkül a forrás nélkül.
Élo vizet kérjetek! Isten jelenlétében
éljetek! "Ti vagytok a föld sója; ti
vagytok a világ világossága" - mondta
az Úr Jézus. (Mt 5,13-14) A megváltott és
Szentlélekkel betöltött ember áldott
hatást gyakorol környezetére! "Átmenvén
e siralom völgyén, forrássá teszik
azt!" (Zsolt 84,7) Ilyen ember pedig akkor lehetsz, ha hiszel
Jézus Krisztusban. Ne legyen elcsépelt kegyes szó
a hit: sokkal komolyabb dolog ez, minthogy visszaélhetnénk
vele. Higgy! - vagyis bízd életed Reá! Vond
be Jézus Krisztust terveidbe, döntéseidbe,
gondolataidba, érzéseidbe. Semmit se tégy
nélküle. Fogadd be ot! Így lesz életed
forrássá.
II. Ez élo víz
növekedésérol is szól az ige.
A forrás csupán a csap, az a zsilip, ami kinyitja
az áldások özönét. Ez a zsilip
a hit: "Ha valaki hisz énbennem, amint az Írás
mondotta, élo víznek folyamai ömlenek annak
belsejébol." (Jn 7,38) De ez csupán a kezdet!
Ennek folytatása a növekedés. "Mért
ezer singet, és átvitt engem a vizen, a víz
bokáig ér t. És mért ismét
ezret... a víz térdig ért... a víz
derékig ért... és mért ismét
ezret és magas volt a víz, megúszni való
víz, folyó, mely meg nem lábolható."
(Ez 47,3-5)
A hívo élet egyik jellemzoje éppen a növekedés.
A hitéletben nincs megállás: csak elorehaladás,
vagy visszaesés! "Most közelebb van hozzánk
az üdvösség, mint amikor hívokké
lettünk!" - mondja Pál apostol (Róm 13,11)
Vagyis, többet hiszünk, többet értünk,
többet vállalunk, huebben követjük az Urat.
Így van-e ez nálunk, vagy inkább az elso
szeretet elhagyása jellemzo ránk? Önmagáról
azt mondja Pál: "Nem gondolom, hogy már elértem
volna, vagy tökéletes volnék. De megragadott
engem a Krisztus, és amelyek hátam mögött
vannak, elfelejtve, amelyek elottem vannak nekidolve, célegyenest
igyekszem..." (Fil 3,14) Pál mérhette a "singeket":
eloször bokáig, aztán térdig, majd
derékig ért... Át nem látható,
megúszni való víz áradt belole! Elöntötte
a római birodalmat, eljutott hozzánk.
Már több, mint ezer napja itt lakom Kolozsváron...
Az ige nekem szegzi a kérdést: mennyit növekedtél
ezer nap alatt? Már 130 éves a baptista misszió
Kolozsváron: meddig jutottunk el? Hány éve,
hogy befogadtad az Urat? Lehet egy, két, öt, tíz,
húsz, harminc éve már... "Élo
víznek folyamai ömlenek annak belsejébol!"
Ahogy telt az ido megtérésed óta, növekedtél-e?
Vagy inkább kiapadtál, mint Kedron patakja a szárazság
idején? Ott a Monostoron, vagy az Iriszen, fenn a Kerekdombon
vagy a Györgyfalvi negyedben, ahol életed éled,
árad-e az "élet vize" beloled?
Isten nem idoszakosan adja az áldást. Erorol erore,
dicsoségrol dicsoségre akar vezetni. Ehhez talán
újra merítni kellene a forrásból!
Tiszta vizet! Élo vizet! Semmilyen más pótlék,
helyettesíto nem cserélheti fel Jézus Krisztust,
Akiben hittünk!
III. Az élo víz
forrása és növekedése után,
lássuk annak hatását is.
Rendkívül érdekes, szinte hihetetlen dolgokat
mond el a próféta errol a vízrol: "És
amikor visszatértem, ímé a folyó
partján igen sok fa volt mindkét felol. És
mondá nékem: ez a víz a keleti tájékra
foly ki és a lapályra megy alá, és
a tengerbe szalad, és meggyógyul a víz.
Minden élo állat, mely nyüzsög, ahova
ez a folyam bemegy, élni fog... és meggyógyulnak;
és él minden... benne a halak, mint a nagy tenger
halai." "A két partján mindenféle
ennivaló gyümölcs fája növekedik.
Leveleik nem hervadnak el és gyümölcseik el
nem fogynak; havonta új meg új gyümölcsöt
teremnek, mert vizük onnét a szenthelybol folyt ki;
és gyümölcseik eledelre, leveleik orvosságra
valók." (Ez 47,9-12)
Szó szerint a Holt-tenger vizének "meggyógyulásáról"
van szó: arról a tengerrol, melynek vize olyan
sós, hogy az ember teste sem merül alá...
Ez a tenger, melyben nincs élet, az élet folyója
miatt nyüzsögni fog a halak sokaságától.
"Élni fog minden, valahova ez a folyó bemegy."
Abban az országban ahol a harmat és egy-egy oázis
rendkívüli értékkel bír, most
egy olyan folyót kap, amely megváltoztatja a tájat:
a sivár, kihalt, élettelen puszta és tenger,
egyszerre élo, friss, gyógyító földdé
válik a szenthelybol eredo forrás révén.
Ha Isten keresztülvezet egy folyamot a sivatagon, az kizöldül.
(Példa reá Egyiptom, a Szaharában.) Más
szóval ha elhelyez egy hívo embert a hitetlenek
között - a prófétai látomását
alkalmazva - hívokké lesznek mások is, áldássá
válik környezte számára.
Áldás árad ott, ahol megjelenik egy hívo
ember. Annak jelenléte, beszéde, indulata, viselkedése
az emberek felé megváltoztatja a helyzetet. Más
lesz a légkör körülötte. Mintha tuz
áradna belole, élet, Isten lelkének ereje!
"Élo víznek folyamai ömlenek annak belsejébol..."
Miért vagyunk sokszor olyan hidegek, szárazak,
megfáradtak? Hiszen van forrás, amibol meríthetünk!
Láttam embereket, akik ha megjelentek, ott mindjárt
viszály, megnemértés, pártoskodás
született, a problémák összekuszálódtak,
megkötözöttség vett erot a többieken
is. Nem áldás áradt belolük, hanem
átok. Nem élet, hanem halál! De ne legyünk
mi ilyenek. Hiszünk-e igazán Jézus Krisztusban?
"Akik hisznek énbennem, élo víznek
folyamai ömlenek annak belsejébol." Vettetek-e
Szent Lelket, amikor hívokké lettetek? Más
ember lettél? Ha igen, ezt meg fogják látni,
érezni a körülötted élo emberek.
"Tégy Uram engem áldássá!"
- legyen ez most mindannyiunk kívánsága.
Kolozsvár, 1997
december 9.
Borzási István
|
