|
"Jöjjön
el a Te országod!" - Mt 6:10a
Az Úrtól tanult
imádság tanulmányozása során
a második kéréshez érkeztünk,
mely szorosan kapcsolódik az elozohöz és a
következohöz. Az elso három kéréscsoportban,
a Te-kérésekben, ahogyan valaki után mi
is neveztük, Isten áll a központban, az O neve,
országa és akarata. Isten országa összekapcsolja
tehát az elobbit az utóbbival, mivel Isten országa
ott jön el, ahol az O akarata megvalósul. Ha pedig
megvalósul az O akarata, és eljön az O országa,
ezáltal megszentelodik az O neve. Egyik kérés
sem valósulhat meg a három közül úgy,
hogy a többi ketto ne teljesülne.
Két-három nyilvánvaló igazságra
esetleg látszólagos ellentmondásra szeretnék
rámutatni e második kérés alapján:
eloször arra, hogy Isten országának, királyságának
eljövetelét kérjük, miközben tudjuk,
hogy O már most Király, a Királyok Királya
és Uraknak Ura. Tudjuk tehát, hogy országa
elkezdodött - mégis azt kérjük, hogy
jöjjön el. Másodszor, tisztáznunk kell
ennek a kérésnek jelentését, tudnunk
kell, hogy mire vonatkozik: szó szerinti vagy lelki értelemben
kell eljönnie az O országának? Végül,
azt is tudomásul kell vennünk, hogy országának
eljövetele az én uralmam végét jelenti.
I. "Jöjjön
el a Te országod!" Teljes határozottsággal
kijelenthetjük, hogy Isten uralkodik, mégis azt kérjük,
hogy jöjjön el az O országa. Ebben nincs ellentmondás. Ugyanis,
attól kezdve, mikortól betört e világba
a bun, Isten uralmát megrontotta a gonosz. Valamikor Éden
kertjében Isten tökéletes harmóniában
uralkodott, de ezt a harmóniát megrontotta a bun,
az ördög, és így uralmának csupán
töredékét láthatjuk körülöttünk.
A teremtett világ Isten dicsoségét hirdeti,
de sajnos a teremtettségben is megromlott Isten uralma,
mivel a buneset a teremtett világra is kihatott. Környezetünk
azóta is folytonosan romlik. Valahogy úgy történt
ez, mint az Úr Jézus példázatában,
ahol éjjel eljött az ellenség és bevetette
a búzaföldet konkollyal. Együtt növekszik
a jó vetés a gonosz vetéssel, az aratásig.
Most a tudatlanság, a tisztátalanság, a
lázadás, a hitetlenség sötétsége
uralkodik ebben a világban, vagyis épp az ellenkezoje
annak, amit Isten országának nevezhetnénk.
Valami történt azonban a történelem folyamán.
Azért jött az Embernek Fia, hogy az ördög
munkáit lerontsa, hogy helyreállítsa Isten
uralmát. Jézus Krisztussal elkezdodött el
az az ország, az az uralom, amit ebben a kérésben
kérünk. Minek alapján mondhatjuk ezt? Annak
alapján, hogy már az Ószövetségbol
tudjuk, hogy Isten országa örökké fennálló
ország. (Zsolt 145,13) Jézus pedig ezzel kezdte
nyilvános szolgálatát az emberek között:
"Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban,
mert elközelített hozzátok az Istennek országa!"
(Mk 1,15) A farizeusoknak, akik azzal vádolták,
hogy Belzebúb által, az ördögök
fejedelme által uzi ki az ördögöket, azt
válaszolta, hogy ez ellentmond önmagának,
hiszen ha az ördögök fejedelme saját uralma
ellen harcol, nem állhat fenn az O országa! "Ha
pedig Isten ujja által uzöm ki az ördögöket
- mondta -, akkor kétség nélkül elérkezett
hozzátok az Isten országa." (Lk 11,20) Igenis,
már eljött. Jézussal elkezdodött, itt
van.
János evangéliumában Pilátus elott
az Úr Jézus megpróbálja megmagyarázni
azt, hogy az O országa nem e világból való.
"Ha e világból való volna az én
országom - mondja -, az én szolgáim vitézkednének,
vagyis harcolnának hogy át ne adassam a zsidóknak.
Ámde az én országom nem innen való."
(Jn 19,36) Nem volt tévedés az, amit Pilátus
három nyelven is megírt Jézus feje fölé
a keresztfára: a zsidók királya. (Jn 19,19-22)
O valóban király. Nemcsak a zsidóké,
hanem mindazoké akik Isten országához tartoznak.
Tanítványainak azt mondta, hogy "az Isten
országa nem szemmel láthatóan jön el.
Sem azt nem mondják: íme itt, vagy íme amott
van, mert íme az Isten országa ti bennetek van.
(Lk 17,20-21) Míg közöttük járt,
addig Isten országa közöttük volt. Mikortól
eltávozott, attól kezdve bennünk van. "Isten
megszabadított bennünket a sötétség
hatalmától, és általvitt az O szerelmes
Fiának országába" - mondja Pál
apostol. (Kol 1,16). "Isten országa nem evés,
nem ivás, hanem igazság, békesség
és Szentlélek által való öröm."
(Róm 14,17)
Ha viszont mindezt összehasonlítjuk azzal, ami körülöttünk
van, egészen más képet kapunk. Igazság
- nincs. Békesség - az sincs. Szentlélek
által való öröm helyett csak a bunnek
ideig-óráig való gyönyörusége
van. Isten országa jóllehet elkezdodött némelyek
szívében, még nem jött el teljes egészében
erre a világra. Bátran imádkozhatjuk tehát:
"Jöjjön el a Te országod!" Ugyanis
amíg némelyek életében ez valósággá
vált, addig mások még mindig a gonosz hatalma
alatt vannak. Ha számunkra már elkezdodött,
akkor e kérés alatt azt értjük, hogy
ennek az országnak ki kell teljesednie, meg kell hódítania
másokat is. Ha pedig még számodra nem érkezett
el Isten országa, akkor itt az ido, hogy e második
kérést a Miatyánkból komolyan vedd
és önmagadra értelmezd!
II.Próbáljuk
megvilágítani ennek a kérésnek az
értelmét, is Isten országának jelentését,
hiszen tudnunk kell, hogy mire vonatkozik.
Sokan hivatkoznak ennél a kérésnél
a Jelenések könyve 20. részére, ahol
a milléniumról van szó. Arról, hogy
a Sátán megkötöztetik ezer esztendore
egy lánccal, és a föld népei nem lehetnek
többé elhitetve a Sátán által,
ezer évig. Arról is szó van ebben a részben,
hogy akik megtagadták a Sátán imádását
az üldöztetések alatt, azok uralkodni fognak
Jézussal ezer évig, amikor a törvényt
és a rendet maga az Úr tartja fenn, az övéit
használva a világ adminisztrálására.
Akik hitetlenül haltak meg, azok nem vesznek részt
e milléniumban, de akik részt vesznek, azokon nincs
hatalma a második halálnak. A millénium
után a Sátán visszakapja az addig korlátozott
hatalmát még egy idore. Ez az országlás
nem örökkön örökké tartana, csupán
ezer évig. A Bibliának ez egyetlen részében
talált információ fontos, de ne tulajdonítsunk
neki nagyobb figyelmet, mint amennyit megérdemel. A kérdés
a körül forog, hogy mindezt szó szerint kell-e
értelmezni, van nem?
A válasz nem könnyu, és minkét vélemény
mögé igéket sorakoztathatnánk fel.
A legjobb válasz az, amit Jézus mondott tanítványainak,
amikor ugyanezt megkérdezték: "Uram, avagy
nem ez idoben állítod-e helyre az országot
Izraelnek? Monda nékik: Nem a ti dolgotok tudni az idoket
és alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába
helyeztetett. (ApCs 1,6-7)
Hinnünk kell azoknak a próféciáknak,
amelyek örökkévaló országról
és örökkévaló országlásról
beszélnek. (Zsolt 145,13. Ézs 34,10. Dán
7,18) Hinnünk kell annak az ígéretnek, hogy
Isten új eget és új földet fog teremteni,
és a régiek elmúlnak (Ézs 65,17.
66,22. 2Pt 3,13) Hasonlóképpen, hinnünk kell
az Úr Jézus szavainak, Aki az utolsó idokrol
szóló beszédeiben eljövetelét
mindig az utolsó ítélettel kötötte
egybe, anélkül, hogy a lehetoségét
is meghagyta volna ezer éves béke-ország
közbeiktatásának (Mt 24, Mk 13, Lk 21). Jézus
Krisztus nem tanította a milléniumot. Ezt bizonyítja
a tálentumokról és a tíz szuzról
szóló példázata (Mt 25,1-30), a konkolyról
és a tengerbe vetett hálóról szóló
tanítása (Mt 13,24-43, 47-52), valamint a gírák
példázata (Mt 19,11-27), ahol az ítélet
közvetlenül követi a király vagy a volegény
érkezését, vagyis Isten országát,
amely örökkön örökké tart.
Ahhoz, hogy szó szerinti ezer éves országról
beszéljünk, a kétrészes feltámadás
elméletét kellene elfogadnunk. Tudnunk kell, hogy
feltámadásnak említi az Úr Jézus
azt is, amikor azok akik az O szavát hallják élnek,
vagyis általmennek a halálból az életre,
újjászületnek. Ugyanott azt is említi,
hogy a koporsókban lévok is feltámadnak,
az élet- vagy a kárhozat feltámadására,
egyszerre, az utolsó napon (Jn 5,28-30). Az elragadtatás
is nyilvános lesz, mindenki által észrevehetoen
és váratlan történik majd. Az O örökkévaló
országa nem titkos uralom lesz, mivel mindenki hallani
fogja: "Gyertek Atyámnak áldottai, örököljétek
az országot, amely számotokra készíttetett
a világ megalapítása óta" (Mt
25,34).
Tudomásul kell vennünk azt is, hogy Istennek kedves
gyermekei közül sokan a szó szerinti milléniumot
hiszik és tanítják. Ok komolyan gondolják
a Sátán megkötöztetését,
az Új Jeruzsálem, egy 1500 négyzetmérföld
alapterületu lakható város alászállását
Izrael földjére az égbol, és az ezer
évig tartó szó szerinti országot,
Jézus Krisztussal. Azonban, amíg azok ragaszkodását
a Bibliához értékeljük, az evangéliumért
végzett buzgó munkájukat is, mi úgy
gondoljuk, hogy az ezer évnek nem tulajdoníthatunk
szó szerinti jelentést. A Jelenések könyvében
ez a kép lelki ábrázolása egy átfogó
tervnek. Az ezer évnek az lehet a jelentése, hogy
hosszú idonek kell eltelnie Krisztus születésétol
az o második visszajöveteléig, amíg
a Gyülekezet e földön van. Az ígéretek
alapján a hívoknek adatott az ítélettétel
és az uralkodás már most, mivel az Aki bennük
lakozik nagyobb, mint a Sátán (Róm 8,11.
1Jn 4,4). Mindezeket elmondva, hadd mondhassak még néhány
tanácsot is. Ne gúnyold ki mások véleményét
csak azért mert azok nem egyeznek a tieddel. Lehet, hogy
ok is komolyan veszik a Bibliát. Ne kapcsold össze
a véleményezot a véleményével,
és ne kövesd vakon legkedveltebb teológusodat
sem, mivel o is tévedhet. Ne engedd, hogy Jézus
második visszajövetelérol és uralkodásáról
alkotott véleményed keresztyén életed
sarokkövévé váljon. Nem ez a legfontosabb
tétel ami üdvösségünket illeti.
Az Úrtól tanult imádságban tehát
nem egy fizikai országlást kérünk erre
a földre. Isten országa akkor valósul meg
valakinek életében, amikor Jézus Krisztust
Urává fogadja, amikor Királlyá koronázza
a maga számára. Ekkor benne elkezdodik Isten országa.
Általment a sötétség birodalmából
Isten szerelmes Fiának országába. Ezzel
megszenteltetik az O neve és megvalósul az O akarata,
mint a mennyben, úgy a obenne is a földön. Azt
pedig, hogy a jövoben, az O eljövetele után
Isten mit tartogat az övéi számára,
azt nem tárta fel számunkra teljesen. Tudjuk, hogy
Vele fogunk uralkodni is. Hogy mikor jön el, azt nem tudja
senki. (Mt 24,36). Mint ahogy a világ kezdetérol
rengeteg megválaszolatlan kérdésünk
van, éppúgy a világ végérol
sem tudhatunk mindent. De tudjuk, hogy az O eljövetele uralmának
gyozelmét, tökéletes megvalósulását
tartogatja, hiszen Isten országát fogjuk örökölni
megdicsoült testtel, romolhatatlanságban. (1Kor 15,50)
Már most királyokká és papokká
tett minket, az O Istenének és Atyjának
(Jel 1,10). Bárcsak eljönne az az ország!
Jövel Uram Jézus! (Jel 22,20)
III.Mindezek után,
tudomásul kell vennünk azt is, hogy Isten országának
eljövetele a mi uralmunk végét jelenti.
E második kérés még inkább
önmagunk ellen irányul, mint az O nevének
megszentelése. "Jöjjön el a Te országod!"
- ezzel valójában azt kérjük, hogy
ne az én uralmam, ne az én basáskodásom
érvényesüljön, hanem Isten korlátlan
uralma, Isten királysága valósuljon meg,
jöjjön el az O királysága személyes
életemben!
Nagyon hajlamosak vagyunk arra, hogy mindenütt saját
birodalmunkat építsük. Például
a családban kérdés lehet, hogy ki uralkodik.
Szülo és gyermek között is sokszor vita
tárgyát képezi... Társadalmi és
politikai síkon is ez a baj: mindenki a saját birodalmát
építi, saját hírnevét keresi,
saját akaratát kívánja megvalósítani.
Ez imádság azonban épp az ellenkezojére
tanít. Ezekkel a szavakkal mintha azt mondanánk:
"Uram, lemondok minden jogomról, és átadom
az uralmat Neked. Ne az enyém legyen az utolsó
szó, hanem a Tied. Ne az énem uralkodjék,
hanem Te uralkodj bennem. "Jöjjön el a Te országod!"
Ezt nem lehet megvalósítani egy jobb politikával,
vagy a gazdaság fellendítésével.
Nem elég a jó nevelés és a kultúrált
viselkedés. Ide Isten Lelkére van szükség,
Aki az igazság, a békesség és az
igazi öröm forrása. A hamis teokráciák
és államvallások ezt próbálták
helyettesíteni, eredménytelenül. Isten országának
karikatúrái voltak csupán. Istentol kell
kérnünk ezt, a mi Atyánktól, mivel
egyedül O hozhatja el számunkra. O kell legyen "minden
mindenekben." (1Kor 15,28) "Ha valaki Krisztusban van,
új teremtés az, a régiek elmúltak
és íme újjá lett minden." (2Kor
5,17) Tedd fel azt a kérdést önvizsgálattal,
amit Pilátus kérdezett Jézustól:
király vagy-e hát Te csakugyan? (Jn 19,37) Kapitulálnod
kell! Add át az uralmat! Az övé kell legyen
az ország, a hatalom és a dicsoség!
|