A mi kísértéseink - Mt 6,13

Ebben a kérésben említett kísértés, görögül "peiraszmosz" nemcsak azt a csábítást jelenti, amely a Sátán részérol jön, mellyel hitünket akarja gyengíteni és bunre késztet, hanem azt a kísértést is jelenti pozitív értelemben, amellyel Isten próbára teszi hitünket, hogy abból megerosödve, nagyobb odaszánással, kitartással, huséggel kerüljünk ki. A szónak ez a két jelentése sokszor összefonódik. Ha a Sátán csábít, ezt Isten felhasználhatja hitünk erosítésére, és ha Isten megpróbálja hitünket, ezt az ördög használhatja fel arra, hogy bunre késztessen.

Isten megkísértette Ábrahám hitét, majd Izrael népét is próbára tette, megkísértette a pusztában, hogy megtudja, mi van szívükben. A kísértés célja minkét esetben az volt, hogy valami jó, valami áldott és hasznos dolog váljék belole. Így tesznek manapság különbözo prototípusokkal: mielott megkezdenék sorozatgyártásukat, próbára teszik oket, vagyis "megkísértik" oket. Nemrégen hallhattuk például arról, hogy az Opel Astra gépkocsi gyártója több százezer példánynál kifizette és újraszerelte a biztonsági övet, mivel az nem állta ki a próbát. Senki sem hajlandó utazni olyan repülogéppel, amelyet elozoleg nem próbáltak ki. A hidak terhelését nemcsak kiszámítják, hanem elkészültük után ki is próbálják. Mi lenne, ha a hitünket Isten soha nem kísértené meg? A kísértés hitelesíti annak valódiságát.

Jakab apostol azt mondja, hogy teljes örömnek kell tartanunk azt, amikor különféle kísértésekbe esünk (Jak 1,2). Megmagyarázza azt is, hogy nem a Sátán részérol jövo kísértésekre gondol, hanem azokra a kísértésekre, amelyek kitartást szereznek és állhatatosakká tesznek minket. A próba után aztán elnyerjük az igazság koronáját is.
Az Úrtól tanult imádság amikor a hatodik kéréshez érkezik, hogy "ne vígy minket kísértésbe", akkor nemcsak pozitív oldalát látja a kísértésnek, hanem azt is, hogy a próba idején a Sátán is nagyobb erovel támad. Nekünk pedig fel kell öltöznünk Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassunk annak a kísértésnek, amely a gonosz részérol jön. A Kísérto meg nem szunik vádolni az Isten választottjait. Eloször kísért, aztán vádol is, ha elbuktál a kísértésben.

Ez a kérés mindenekelott rávilágít a Sátán valóságára, de ugyanakkor azt is elismeri, hogy nem a Sátán hanem Isten az Ura mindeneknek, az apró dolgoknak is, és Tole oltalmat és segítséget kérhetünk a kísértések idején. Továbbá, ebben a kérésben elismerjük azt is, hogy szentségre vágyunk, és ehhez a szentséghez Isten erejére van szükségünk. Mi azt szeretnénk, ha megállhatnánk és kitarthatnánk a kísértések alatt, tiszták maradnánk akkor is, ha mindenünnen szenny vesz körül.

I.Kezdjük eloször azzal, hogy ez a kérés rávilágít arra, hogy a Sátán hatalma valóság. Mégis, vannak, akik nemcsak Isten létezését tagadják, hanem a gonosz hatalmát is. De hitetlenségük nem óvja meg oket attól, hogy a gonosz uralma alatt legyenek, az o rabságában. Mások tudják, hogy a bun rabjai lettek, de nem ismerik a szabadulás útját.

Egyik székelyföldi faluban, egy megtermett ember bekopogott egy hívo családhoz pénzt kérni, pedig már alig állt a lábán, olyan részeg volt. A házigazdának a fülébe súgták, hogy a részeg kéregeto szülei valamikor istenfélo, megtért életet éltek. No, csak ennyi kellett a hívo gazdának, azonnal elovette a Bibliát, és elkezdett prédikálni. Az igét hallva, a látogató elkezdte a sírást, és azt mondta: "Ha maga leveszi rólam ezt az átkot, az ital rabságát, adok magának százezer lejt!" Ez akkor nagy összeg volt, több, mint egy új gépkocsi ára. A hívo ember így válaszolt: "Nézze, én nem tudom levenni magáról, de azt meg tudom mondani, ki vette le rólam. Egyedül Jézus Krisztus tud megszabadítani!"

Leültek mindketten a Biblia mellé, hogy az evangélium szavait olvassák. Igen, a Sátán hatalma akkor is reális, ha nem hisznek benne. Egy ideig még uralkodni tudnak a kísértések felett, de azután teljesen leigázza, rabbá teszi áldozatát. Kainnak az Úr azt mondta: "A bun az ajtó elott leselkedik és reád van vágyódása, de te uralkodjál rajta!" (1Móz 4,7) Ez azt jelentette, hogy még lehetoség lett volna nemet mondani a bunnek: akkor, a kísértés alatt, a gonosz csábítása idején. Ha viszont nem tette meg, azután már nem teheti meg többé saját erejébol. A lejto olyan nagy, hogy megállni nem lehet. A Sátán hatalma nagy. Csupán Isten szabadíthat meg. Az, Akit itt arra kérünk, hogy "ne vígy minket kísértésbe".
Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy észrevegyük azt, hogy az ördög mennyire hatalmába vette ezt a világot. Az erkölcsi élet romlottsága, a harag és gyulölet elterjedése, a politikai és társadalmi élet fertozöttsége mind a Sátán hatalmát mutatja. Ott van a templomban is, hogy gondolataidat elterelje, tekintetedet irányítsa, szándékaidat, indulataidat befolyásolja, érzelmeket keltsen. A Sátán hatalmasabb, mint te vagy.

Ez az igazság megmutatkozott már az Éden kertben, az elso emberpárnál. Látták, hogy jó az a fa az eledelre, kedves a szemnek és kívánatos az a fa a bölcsességért (1Móz 3,6), és a gonosz becsapta oket. János apostol említi azt, hogy a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kérkedése a világból van. (1Jn 2,16) Ezt a világot pedig egyelore a gonosz hálózta be. Felkelti érdeklodésedet a bun iránt, az öltözet, a magatartás, a beszéd, a viselkedés, a szándék, a test különbözo kívánsága, kísértése iránt. Anélkül, hogy ezt sokat részletezném, mindenekelott az válik nyilvánvalóvá ebbol a kérésbol, hogy a Gonosz hatalma valóság.

II. De ezzel a kéréssel másodszor azt is elismerjük, hogy nem a Sátán, hanem Isten az Ura mindeneknek, az apró dolgoknak is, a kísértéseknek is. O irányítja az Univerzumot, O tartja tenyerén ezt a világot, elhozza a tavaszt, kirügyezteti és virágba borítja a fákat, zöldre festi a mezot. O irányítja az idojárást is, ezért lehet Hozzá imádkozni az esoért, vagy az esozés leállásáért. O parancsolni tud a hollóknak, hogy etessék prófétáját. Parancsolni tud egy nagy halnak, hogy engedetlen prófétáját szállítsa vissza a partra. O parancsolt tikkasztó keleti szelet, és féregszúrást az árnyékot tartó növénynek Jónás idejében.

A tanítványok azt kérdezték: kicsoda ez, hogy a tenger és a szél engednek neki? (Mk 4,41) Megértették, hogy O Istennek fia, aki a tengernek is, a szélnek is parancsol. O Úr a Sátán felett is. Ezt nemcsak onnan tudjuk, hogy hatalommal parancsolt a tisztátalan lelkeknek, és azoknak engedelmeskedni kellett, hanem az Ószövetségbol is, Jób könyvébol. Jób könyve elején, mintegy kicsi ablakon, az ige betekintést enged a láthatatlan világba. Ott arról van szó, hogy a Sátán engedélyt kap Istentol arra, hogy Jób minden vagyonát és fiait elvegye, ot magát pedig betegséggel sújtsa. De ennél többet nem tehetett, mivel Isten nem engedte meg! Csak addig mehetett el, ameddig Isten engedélyt adott számára.

Isten úr a Sátán hatalma felett is. "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön" - mondta az Úr Jézus. (Mt 28,18) Még a Sátán és a pokol felett is Neki van hatalma. "Pokol, hol a te diadalmad, halál, hol a te fullánkod?" (1Kor 15,55) Ezért mondja az ige, hogy a kísértések amelyek eddig értek benneteket, nem haladták meg az emberi erot, az Isten pedig huséges és nem hagy titeket erotökön felül kísérteni; sot a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni. (1Kor 10,13)

Az efézusi levélben Pál apostol parancsképpen mondja, hogy "Legyetek erosek az Úrban, és az O hatalmas erejében. Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben." (Ef 6,10-11) Miért? Azért, mert a Sátán egy rettenetes valóságával az Isten hatalmas ereje segíthet. Van remény a gyozelemre! Ezért kérjük a Miatyánkban: "Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!" Álljatok hát elo felövezve magatokat, sisakot, mellvértet, sarut, a kardot, a pajzsot felvenni, és mint akik mindig harcban állnak, készen lenni a hit nemes harcára. A Sátán nem alszik. Mi sem aludhatunk: riadókészültségben kell lennünk, mint akik tudjuk, hogy harctéren vagyunk. Isten hatalma által felettébb gyoztesek leszünk, mert nem nagyobb a szükség, mint a segíto.

III. Harmadszor, ezzel a kéréssel elismerjük azt, hogy szentségre, tisztaságra vágyunk és erre Isten ereje szükséges. Mintha azt mondanánk Istennek: "Uram, sok a támadás, és a Sátán hatalma nagy. De a Te hatalmad még nagyobb! Én mértékletesen, igazán és szentül szeretnék élni e jelenvaló világon! (Tit 2,12) Ez az én legfobb vágyam, légy segítségül nékem!". Ez egybecseng Isten akaratával: nem kérünk olyat, aminek Isten ne örülne. Ez volt Isten terve Izraellel is amikor azt mondta: "lesztek nékem papok birodalma és szent nép." (2Móz 19,6) "Szentek legyetek, mert én szent vagyok." (3Móz 19,2) Most mi magunk kérhetjük azt, ami Isten akaratával megegyezik.

Tudjuk azt, hogy a szentség is Isten ajándéka, a megszentelodés folyamata is Isten munkája. Isten hatalma oriz bennünket az üdvösségre, amely készen van. (1Pt 1,5) A tisztaság iránti vágyunkat Neki kell feltárnunk, mivel a mi eronk kevés ahhoz, hogy megmaradjunk tisztáknak. De rajtunk is van felelosség. Akarnunk kell a tisztaságot, ragaszkodnunk kell a mi Urunkhoz.

"Ne vígy minket kísértésbe!" - Ez mintha azt mutatná, hogy legnagyobb félelmünk a bun. Az egyetlen negatív kérés, az egyetlen "ne" ebben az imádságban a bunnek szól. De vajon igaz-e ez? Csakugyan nemet akarunk mondani? Csakugyan meg akarunk állni a kísértések között? Amennyire kéred a mindennapi kenyeret és bocsánatot, úgy kívánod mindennap azt is, hogy oltalmazzon meg a kísértésekben? Ugyanis ebben a kérésben nem azt kérjük, hogy semmilyen kísértés ne érjen minket, mivel ez lehetetlen. Nem is lenne jó, ha életünk mentes lenne mindenféle kísértés vagy próba alól. Isten kitartókká, állhatatosakká akar formálni minket, és ennek megvalósításához szükséges hitünk megpróbálása, szükséges a kísértés. (Jak 1,3)

Valójában tehát ez a kérés bovebben azt jelenti: "Uram, tudod, hogy mire vagyok hajlamos, de én nem szeretnék bunös hajlamaim miatt bunbe esni. Te tudod, hogy anyagias vagyok, kérlek segíts, hogy ne jussak olyan állapotba ahol anyagiasságom bunre vinne. Te tudod, hogy heves természetem van, kérlek ne vígy olyan helyzetbe, ahol emiatt bunbe esnék". Nyilvánvaló az, hogy ezzel a kéréssel is önmagunk ellen imádkozunk. Mindennél fontosabb, hogy becsületesen járjunk el Istennel szemben. Ezzel a kéréssel elismerjük, hogy lelkünk sorsa fontosabb minden egyébnél. Ezért azt kérem, hogy az Úr csak olyan kísértéseket engedjen meg, amelyekben nem esem el, amelyeket kibírok.
Kérhetjük tehát az Urat arra, hogy ne engedjen olyan körülmények közé, ahol nem állhatjuk ki a próbát. Ahol gyávaságunk miatt megtagadnánk Ot. Vagy érzékiségünk miatt elcsábítana a gonosz. Hozhatjuk hevességünket, indulatosságunkat, haragvó természetünket, gondolatainkat, érzéseinket, tetteinket, mindent Isten elé, és azok értelmében kérhetjük: "Mi Atyánk, ne vígy minket kísértésbe!"

Ezt mindennap kérnünk kell, mivel támadás mindennap éri lelki életünket Segítségre is mindennap szükségünk van. Atyánkról van szó: melyik szülo az, aki nem oltalmazná gyermekét ha tudná, hogy az bajban van? Vannak próbák, kísértések, amelyek hozzátartoznak életünkhöz. Isten megengedi a Jóboknak, a feddhetetlen, igaz, istenfélo és bungyulölo embereknek is a kísértést, a próbát. Azért, mert mint szenteket akar maga elé állítani azon a napon, olyanokat, akiken nincs semmi folt.

Eseménynaptár ...

Soron levo témáink az utolsó idok dolgairól: "A megváltottak és elkárhozottak örök sorsa", "A feltámadás", "Megismerjük-e egymást e mennyben?", "A millénium", "A Bun Embere és Harmageddon", "Mi lesz Izraellel?" Minden fiatalt szeretettel várunk!

Puja Emma nagygalambfalvi testvérnot az Úr az elmúlt éjjel elszólította. Hozzátartozóinak oszinte részvétünket nyilvánítjuk, és Isten vígasztalását kívánjuk. Temetése Vasárnap lesz.
Szombat este (holnap) is lesz Istentiszteletünk, és az eddig hallott sorozatot folytatjuk ("Szabadíts meg!"). A záró alkalom Vasárnap délután 17:00 órától: "Az ország, a hatalom és a dicsoség".