Karácsonyi kinyilatkoztatás - Gal 4,4-5. Lk 2,1-7

Karácsony elott mindig eszünkbe jut az emberiség legnagyobb szégyene, az, hogy amikor Isten Fia emberré született ezen a földön, akkor itt nem volt számára hely. De milyen hely kellett volna Neki? Hát, kellett volna egy üres hely, ahol semmi sem szorítja ki ot. Máriának egy üres szobára lett volna szüksége! Ilyen nem volt, ezért a Dicsoség Királya jászolban született meg. Ma is üres helyet keres az Úr! Bunöktol, szenvedélyektol, önmagamtól is megüresített hely kell Neki, ahol o állandó lakozást vehetne. Nemcsak egy karácsonyra, nemcsak egy napra, nemcsak egy évre akar ott lakni, hanem mindörökké. Ilyen-e a te szíved, az én szívem? Tud-e parancsolni ott, Úr-e o ott, megalapította-e már ott az o királyságát?

A Galatákhoz írt levélbol az olvassuk, hogy kibocsátotta Isten az o Fiát, amikor az idonek teljessége eljött, hogy asszonytól törvény alatt megszülessen, hogy a törvény alatt levoket megváltsa. Ezt az örömhírt angyalok adták tudtul eloször. Az elso karácsonyi evangéliumot angyalok hirdették. De csak akkor. Azóta emberek adják tovább. Már a következo versekben arról olvasunk, hogy pásztorok vitték tovább, Mária forgatta a szívében, másutt olvassuk, hogy keletrol bölcsek jöttek hogy hódoljanak Neki.

Az a gondolat van bennünk: milyen szépen énekelhettek az angyalok ott Betlehem mezején... Az angyalok lehet, hogy szépen énekelnek, de a Bibliában ezt sehol nem olvassuk. Ott a pásztorok jelenlétében mondták, nem énekelték a karácsonyi örömhírt. A megváltottak, azok énekelnek még a mennyben is... Majd egykor új éneket fognak énekelni a Bárány tiszteletére. Az angyal elso karácsonykor viszont azt mondta, hogy "Ne féljetek! Mert hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. És hírtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik, és azt mondják: Dicsosség... Békesség... Jóakarat."

Isten legcsodásabb, legnagyobb kijelentése Jézus Krisztus. Hajdan szólott Isten sok rendben és sokféleképpen a próféták által, ez utolsó idoben szólott nékünk az o Fia által! (Zsid 1,1) Aki az o dicsoségének visszatükrözodése, az o valóságának képmása, a mindenségnek teremtoje. Isten valóságban közénk jött. Velünk az Isten! Ez a karácsonyi ünnep lényege. Ennek a kinyilatkoztatásnak néhány jellegzetes tényét szeretném, ha megvizsgálnánk ma. Eloször annak idejét, hogy mikor történt, majd annak a módját, hogyan nyilatkoztatta ki magát Isten Jézus Krisztus által, és végül, hogy miért, mi volt a célja Istennek ezzel, mit akart vele elérni.

I. Kezdjük tehát azzal, mikor volt e kinyilatkoztatás ideje?

Pál apostol csupán annyit említ, hogy "amikor az idonek teljessége eljött". Ebben minden benne van. Lukács evangélista szerette a pontosságot, és mindent próbál kronologikusan elmondani. Az Úr Jézus születését is belehelyezi a történelmi kontextusba, környezetbe. Elmondja például, hogy Keresztelo János munkássága Tibériusz császár uralkodásának 11. évében kezdodött, amikor Judeában Poncius Pilátus volt a helytartó, Galileában Heródes, Ithurea és Trakhonitisz tartományokban Filep, Heródes testvére, Abilénében Liszániász volt negyedes fejedelem. A Templomban pedig Annás és Kajafás voltak a fopapok. Ezek nagyon pontos történelmi feljegyzések. Hasonlóképpen helyezi bele a történelembe Lukács a karácsonyi eseményeket is. "Azokban a napokban Augusztusz császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék". Az egész föld azt jelentette abban az idoben, hogy a Római Birodalom. Mindenki saját városába kellett menjen, a népszámlálás végett, hogy összeírják. Ezek a rendeletek inkább az adó behajtása miatt, máskor a katonai szolgálatok miatt történtek. Így történt, hogy Mária és József a Dávid városába, Betlehembe kellett felmenjenek. Mintha csak véletlenül történt volna minden. Talán még bosszankodtak is, hogy vajon miért éppen most kellett ezt a rendeletet kiadni, amikor Máriának eljöttek az o szülésének napjai. Miért? Így volt benne Isten tervében. Ezt Pál apostol úgy fejezi ki, hogy "mikor az idonek teljessége eljött".

Sokat várakozott Izrael népe: várták a Messiást. Meg volt ígérve. Úgy volt ez, mint ahogy ma várjuk az o visszajövetelét. Bármikor megjöhet, bármelyik éjjel, bármelyik órában... "amikor nem gondoljátok"- mondta az Úr Jézus. Úgy fog meglepni titeket, mint az éjjeli tolvaj. Legyetek készen! Nos, Izrael is várta a Messiást, de nem volt készen fogadni ot. De az idonek teljessége eljött, Isten órája ütött. Mikor? Feltevodik a kérdés, miért nem jött elobb, vagy késobb... Miért nem jött ma a húszadik század végén... Mi nem feszítettük volna meg, ugye? Nem a jászolban adtunk volna Neki helyet... De Isten azt jobban tudta, mikor kell eljöjjön... Amikor az idonek teljessége eljött!

Szeretném leírni egy néhány szóban, milyen volt az akkori világ. Mindenesetre, nem olyan volt, mint a mai. Nem voltak tömegkommunikációs eszközök, nem volt ilyen apróra feldarabolt Európa. Akkor minden a rómaiaké volt. Az összeírás az "egész földre" vonatkozott. Ez nemcsak egy néhány évre, vagy egy rövid idore volt így... Több száz évig így volt, sok császár uralkodott egymás után ebben a birodalomban. Sokféle kérdést tehetnénk fel ezzel kapcsolatban, de itt csak a lényegre szeretnék kitérni. Mit jelentett "az idonek teljessége"? Vallási téren, minden új terület elfoglalásával a rómaiak hozzáadták annak a népnek istenét a már meglévo istenek csoportjához. Maradhattak szokásaikkal, vallásos szertartásaikkal, csak tisztelni kellett a császárt is, mint egy istent a sok közül. Cserébe békét és biztonságot biztosítottak, a jól megszervezett római birodalom kiváltságait élvezhették. Új nép, új istenek... Ez oda vezetett, hogy megszámlálhatatlan sok isten volt, akik között a rendfokozat nem volt világos. A római többistenhit mellett, ott voltak a zsidók, akik kezdettol fogva azt vallották "Halljad Izrael, az Úr, a mi Istenünk egy Úr"! ok nem hajtottak térdet a császár elott, ok csak az egy igaz Istent imádták. Így tehát, elérkezett az ideje annak, hogy egy új vallásos rend vegye kezdetét.

Amíg a rómaiak kölcsönözték ennek a birodalomnak a határok eltörlését, a békét, a görögök kölcsönöztek egy kultúrát, egy nyelvet, amit az egész birodalomban beszéltek. Ezért utazhatott például Pál apostol országokon és világrészeken át, hirdetve az evangéliumot, mert mindenki értette azt a nyelvet, amit o beszélt. Az Ószövetség le volt fordítva már görög nyelvre, az Újszövetséget görögül írták. Útlevélre pedig nem volt szükség. Elérkezett az idonek teljessége. Morális téren, az erkölcsi színvonal olyan mélyre zuhant, hogy megérett a világ a változásra. Magasra ugrott a házasságok felbomlásának száma, nagy volt az eroszak, az elnyomás, a társadalmi osztályok közötti különbség.

A világtörténelem nem ismer még egy ilyen idoszakot, amikor ilyen körülmény adódott volna elo. Amikor az evangélium bejött erre a világra, akkor azonnal lehetett hirdetni mindenütt az akkor ismert világban, egy olyan nyelven, amit mindenki ismert, egy olyan országban, ahová mindenki beletartozott, egy olyan társadalomban, ahol mindenkinek éppen erre volt szüksége. Ha tehát megkérdezzük, miért nem jött el a Megváltó a régi Sumér- vagy Akkád birodalomban, a Perzsa-, az Asszír-, a Babiloni birodalomban, vagy az Inkák és a Mayák birodalmában... A válasz az, hogy azért, mert ekkor jött el az idonek teljessége. Most ütött Istennek órája. Kibocsátotta Isten az o Fiát!

II. Lássuk másodszor e kinyilatkoztatás módját.

Az ige így szól: "Aki asszonytól lett". "Felment József is Galileából, Názáret városából Judeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt, hogy beírattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós volt. És lon, hogy mikor ott valának, betelének az o szülésének napjai, és szülé az o elsoszülött fiát"... Isten, a mindenség Ura, Aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik, Akinek kezébe esni rettenetes dolog, felvette az emberi formát. Hogy ez mit jelent, hogy az Ige testté lett, hogy kilépett Isten a keretbol, valóságos emberi formát vett fel, közénk jött, gyermekké született, - ezt nem tudjuk megmagyarázni. Így jött be Isten erre a földre, Így szólott hozzánk. Szólott hajdan sokféleképpen, sok rendben, de ez utolsó idoben így szólott hozzánk az Isten. Sok módszert használt már az Úr, de most úgy szólott, mint még soha: egészen hozzáférhetoen, érthetoen.

Ha most franciául, vagy eszperantóul hirdetném az igét, nem sokan értenék meg. Nem tudnánk kapcsolatot teremteni, kommunikálni... De mert ezt a nyelvet mindannyian értjük, amelyen beszélek, egész közel érezzük magunkat egymáshoz. Isten karácsonykor olyan nyelvet használt, hogy megértesse magát velünk. Az Ige testté lett, hogy megérthessük végre! Azért mondta az Úr Jézus, hogy én azokat mondom, amiket az Atya kijelent nékem. Isten kijelentette magát Jézus Krisztus által. Nem úgy, mint a próféták által, vagy események által! Az o Fia által szólalt meg az Isten. A Zsidókhoz írt levélben olvasunk arról, hogy mi nem járultunk egy megtapintható hegyhez, mondások szavához, Isten városához, angyalok ezreihez, tuzhöz, homályhoz, sötétséghez, szélvészhez, trombitaharsogáshoz, mondások szavához, rettenetes látományhoz. Most nem úgy szólott az Isten, mint a Sinai hegynél. Akkor még Mózes is megijedt, és remegett. A nép kérte, hogy ne szóljon velük az Isten, nehogy meghaljanak. Jézus Krisztus által úgy szólott az Isten, hogy mindnyájan megérthetjük ot. Hozzáférhetové lett. Hitkezünkkel megérinthetjük ot. Lelki szemeinkkel láthatjuk ot. Szívünkbe befogadhatjuk: a miénk lehet. Jézus Krisztus nemcsak egy képmása Istennek: o valóságos Isten, és valóságos ember, egy személyben.

Ha a napról azt mondanám, hogy olyan, mint egy tányér, vagy egy fénylo ballon... igazat mondanék. Még közelebb járnék a valósághoz, ha azt mondanám, hogy a nap olyan, mint ez a földgömb. Mégis, a valóságot nem tudnám ezzel igazán érzékeltetni. Egészen más az, amikor valaki belenéz a napba, átérzi melegét és fényét, látja, amit életre hívja a télbol a növényeket. Nos, szólott Isten sok rendben és sokféleképpen hajdan a próféták által... kijelentette magát, bemutatta magát, de sohasem szólott még az Isten úgy, mint az o Fia által. o a valóságos Isten. "Kibocsátotta Isten az o Fiát".
A szolomuvesekrol szóló példázatban az Úr Jézus említi azt, hogy miután a gazda szolgáival gúnyt uztek, megcsúfolták, megkövezték, majd újabb szolgákat küldött, újabb rendben, másképpen szólott, de azokkal is hasonlóképpen bántak. Majd a gazda így szólt: "elküldöm a saját fiamat, azt meg fogják becsülni". Nem tudjuk kibeszélni azt, hogy mit jelent a János 3:16: "Úgy szerette Isten e világot, hogy az o egyszülött Fiát adta"! Nem egy Ézsaiást adott, nem egy Illést, nem egy Ezékielt, nem egy Dánielt, nem egy Dávidot, nem egy embert, hanem az o Fiát, - hogy ha valaki hiszen obenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!

III. Itt van a válasz a harmadik kérdésre: arra, hogy Miért történt ez, mi volt a célja e kinyilatkoztatásnak?

Isten jól tudta, hogy az o Fiát hova küldi, hogy nekünk mire és kire van szükségünk. Isten jól tudta, hogy ezt a mai sötétséget senki és semmi nem tudja megtörni, csupán o. Nem tud az ember feljutni Istenhez, nem tudja legyozni szenvedélyeit, bunös voltát, nem tudja buneit meg nem történtté tenni. De tudott Isten leszállni, emberré lenni.
A Biblia arról beszél, hogy lesz ítélet, van örök üdvösség, vagy örök kárhozat. Rettenetes dolog az élo Isten kezébe esni. Karácsonykor nem ítélettel jött. Jaj lett volna nekünk, ha úgy jön! Szeretettel jött. Kegyelemmel. Isten ítélete, haragja Jézus Krisztust sújtotta a kereszten. Meghalt a mi buneinkért: o épp azért jött, hogy életét adja váltságul. Azért jött, hogy kijelentse magát nekünk.

Többször ítéletek által jelentette ki magát az Isten. Például Egyiptomban. A fáraó kijelentette, hogy nem tudja kicsoda az Úr, és nem is bocsátja el az Izraelt. Erre az Úr azt mondta: majd én megmutatom neki. Majd megtudja, hogy kicsoda az Úr. Gondolom, ismerjük a történetet, mi következett ezek után: jöttek a csapások egyre-másra: Isten sorra vette Egyiptom bálványisteneit, és ítéletet tartott felettük. Aztán jött az utolsó csapás, amikor általment az Úr Egyiptom földén, egy éjjelen, és megölt minden elsoszülöttet Egyiptom földén, az embertol fogva a baromig, és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartott az Úr. Mikor a trónörökös is meghalt, akkor a fáraó elismerte, hogy az Úr az Isten. Menjetek, - mondja Mózeséknek - de hamar. Áldjatok engem is! A Veres tengernél amikor Isten eltörli az Egyiptombeliek seregét, ezt azért teszi, hogy megtudják az összes egyiptomiak, hogy o az Úr.

Ha karácsonykor is így jött volna hozzánk az Úr... Vagy úgy ahogy Akháb meg kellet ismerje, hogy az Úr az Isten. Nem volt eso három évig és hat hónapig... A Kármel hegyén Illés ítéletet tartott... Leszállott az Úr tüze, megemésztette az áldozatot, a fát, a köveket, a port, a vizet az árokból. És a kétfelé sántikáló nép, közöttük a király, Akháb, felkiáltottak: Az Úr az Isten!

Mi lett volna, ha karácsonykor is így jött volna közénk az Úr? Ha Mózes is megrettent, és remegett. Mit tettünk volna mi? Amikor az idonek teljessége eljött, kibocsátotta Isten az o Fiát, aki... aki nem villámcikázásként, vagy angyalként jött. Aki nem a haragot hozta, hanem a szeretet kinyilatkoztatása volt. Jézus Krisztus által tudja meg ez a világ, hogy kicsoda Isten. Jézus azért jött, hogy éljünk általa, hogy üdvösségünk legyen általa.

A Biblia beszél arról, hogy lesz még egy nap, amikor Isten kibocsátja az o Fiát másodszor is. De nem úgy, mint eloször. "Egyszer jött, mint Bárány, ki bunünkért, halleluja, meghalt keresztfáján". Másodszor nem a kegyelem hanem az igazság lesz kinyilvánítva általa.

Most "Velünk az Isten"! Nem ellenünk van. De ha az általa kinyilvánított kegyelmet most elutasítod, amikor másodszor lesz kibocsátva, majd ítélettel fog jönni feléd. Ne várd meg azt a napot! Most Jézus a te szívednél vár, bebocsátást kér az életedbe. Fogadd be ot! Engedelmeskedj Neki! Borulj le Elotte! Térj meg! Higgy Benne, hogy üdvösséged legyen általa!

Eseménynaptár ...

A "Theologos" eddig három évfolyamon át, mint a kolozsvári Magyar Baptista Gyülekezet hetilapja jelent meg. Foleg az Evangélium Hangja Rádió magyar nyelvu adásában elhangzó vasárnapi igehirdetést tettük közzé benne, valamint az "eseménynaptár" oldalon aktuális és közérdeku hirdetések és információk kaptak helyet. Idonként mellékletet, vagy bovített számot adtunk ki, szükség szerint. Most, új sorozattal indul, mint a Maros megyei baptista misszió hetilapja. Evangélizáló és informáló jellegét (helyi szinten) ezután is megorzi. Fontos újdonságnak számít, hogy az Interneten is olvasható.

Köszöntjük kedves olvasóinkat! A posta és elektronikus posta jóvoltából talán régebbi olvasóink is elérhetik majd lapunkat, a világ minden tájáról. Szívesen megküldjük ingyenesen mindazoknak, akik ezt igénylik. Lapunk célja a baptista misszió támogatása Maros megyében, Erdélyben, és a föld végso határáig. A lap másodlagos célja a kolozsvári Evangélium Hangja Rádió magyar nyelvu musorainak fenntartása, amelyre elfogadunk adományokat is: jóllehet a musorok sugárzása ingyenes, azok eloállítása és megszerkesztése nem. A lapban olvasható prédikációk az E.H.R.-ban hangzottak el.